Városnézőben, Ouluban – Erasmuson Finnországban II.

A második nap a suli- és városnézésé volt. Persze, előtte reggeli, és azelőtt persze ébredés. Ez a késői világosodás és túl korai sötétedés pedig észbontó, szerintem még hónapokig nem fogok tudni mit kezdeni ezekkel. És még a hó is el kezdett hullani…

Tizenegy környékén kopogtatnak. (Mármint este.) Kicsit később újra. Sári erre már felpattant az ágyából megnézze, ki az. (Engem még egy ágyú zúgásával sem tudott volna felébreszteni…) A koli-menedzser lány volt az, egy-két Erasmusos koli-társunkkal egyetemben, és azért jöttek, hogy bulizni hívjanak minket, amolyan welcome-parti-féleségre. (Itt persze megjegyezendő, hogy az épületben, ahol vagyunk, nem lehet bulizni – elméletileg, és tíztől van “takarodó”… No comment…)
A jelenet a következő:

Hárman állnak az ajtóban, kicsit már becsiccsentve (na jó, nagyon):

  • Gyertek fel bulizni – mondja az ajtóban álló koli-menedzser.
  • Nem, majd inkább következőre – reagált Sári félálomban.
  • Aludtatok? – kérdezi.
  • Igen – mondta Sári.
  • Rendben, akkor majd legközelebb – mondta koli-felelősünk, és Sári is ezzel a lendülettel vissza is zuhant az ágyba.

Reggel, bocsánat délelőtt tizenegykor kissé szétmosva ébredtünk mindketten: első ránézésre kényelmes volt az ágy, de az esti pihenést követően még jobban fájt a dereka, mint addig, s engem is megviselt a túlontúl puha matrac… Mindegy, összeszedtük magunkat, Sári pedig egy szuper reggelit rittyentett össze, így, az első napra.

Amikor a fotó nem csak illusztráció... - Első reggelink, Sári jóvoltából (Fotó: Ehmann Sára)

Amikor a fotó nem csak illusztráció: mintha csak a Magyar Konyha címlapjáról került volna asztalunkra… – Első reggelink, Sári jóvoltából
(Fotó: Ehmann Sára)

Igen, én is kávézom egyelőre, mert ezt a 0-24-es sötétséget nem lehet másképp kibírni. Egyelőre. Szóval, megreggeliztünk, majd pedig mentorunk is megérkezett hamarosan, akivel egy jó nagy, két-három-négy órás sétára indultunk a suli felé, majd túl azon, a város központjába érve megmutatta a főbb, fontosabb épületeket, üzleteket (és látnivalókat, lásd Facebook-fotók), de megmutatta kedvenc éttermét is, ahol egy nagyon finom, gyömbéres sört elfogyasztottunk, és ahonnan egy szuper kinéző és jól telerakott hamburgert is elhoztunk… Mindenesetre jól elfáradtunk tegnap is… A nap végére a vasárnapi terv is megszületett: újra várost, s kabátot nézünk Sárinak, de még a szerelőt is ekkor fogadtuk / jöhetett, hiszen a konyhában – ahol természetesen a legfontosabb lett volna – nem volt áram, az első naptól kezdve…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s