Egy mámoros éj

Jó dolog a gólyabál. Mondjuk ebben sosem kételkedtem, de arra nem gondoltam volna soha, hogy ez még jobb is lehet. Sokaknak mondtam az elmúlt napokban, hogy az eltelt négy Fősulis évem alatt három gólyabálon voltam, és ezek közül a idei sikerült a legjobban: volt minden ott, zene, tánc, enni-, inni- és rögzítenivaló. De legjobb a következő reggeli fejfájás volt, mely miatt most nem aggódtam, tudtam, mitől van… Idén azonban elsősorban nem azon volt a hangsúly, mi volt és mi nem, hanem ezek arányain… Ami egy picit idén megborult… Na jó nem picit, nagyon…

Régen éreztem már, hogy valami kell, ami kicsit kibillent a mókuskerékből, mert eléggé kimerült voltam már, és feszült, de arra nem gondoltam, hogy pont a gólyabál lesz az, ami felold. És persze megint terveztem: rendben, van egy esemény, készíteni erről egy rövid összefoglalót nem lesz nehéz feladat, készítek néhány vágóképet, azt később felnarráljuk, és akkor én is tudok egy kicsit szórakozni. Ez egészen odáig működött is, amíg úgy este tíz-fél tizenegy-tizenegy magasságában meg nem érkeztek a szebbnél szebb szaktársnőim. Következhetett egy újabb döntés: vagy végigdolgozom az estét, mikor szórakoznom kellene, vagy végigszórakozom az estét, amikor dolgoznom is kellene. És most jön a meglepetés sokak számára: az utóbbit választottam! Persze, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy néha-néha, két-három-négy-öt kör tánc után “meglógtam” vágóképeket készíteni, de az este kétharmadát még így is a “táncparketten” töltöttem. Így az egy-két(-három) kör italon kívül tulajdonképpen nem kellett más, hogy az este megkapja a ‘mámoros’ jelzőt…

Csak egyetlen dolgot sajnálok: volt egy lány, akinek több táncot is adtam, és úgy gondoltam, Ő lehet az, akit megismernék jobban, Ő az, ki felforgathatja mindennapjaimat, minden gondolatom, minden érzelmem. És azon a fejfájós reggelen – helyesbítek: délelőttön – rájöttem, hogy azalatt a pár tánc alatt ez sikerült is Neki… Kellett volna még pár tánc, néhány óra, hogy maradjon… De elment hirtelen, minden búcsú nélkül…

Ez volt az idei gólyabál Nekem: maradt néhány emlékkép a bálról és Róla – akit biztosan nem feledek hamar -, illetve egy újabb adag vágnivaló videó…

Ilyen volt az idei gólyabálunk...

Ilyen volt az idei gólyabálunk… (Fotók: Nagy Péter)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s