Álláshirdetők – Jómagam: 2-0

Lassan az álláskeresés is kezd hasonlítani a focihoz: elkezdődik a mérkőzés, a lelátóról drukkol a közönség az amúgy talpraesett játékosnak, de ezalatt az ellenfél  – akivel azonban semmi bajunk – addig-addig pörgeti labdát, amíg az ki nem repül a pályáról, egyenesen egy néző kezébe, aki viszont nagyon boldog. A végeredmény: “sajnáljuk, de nem Önre esett a választásunk”. Eddig kétszer egy hét alatt…

Minden pályázatomat legalább tízszer átnézem, hogy minden rendbe legyen, nem szeretem a gikszereket. Behívnak interjúra is, ami jól sikerült és már látod a lehetőséget, hogy esetleg változhat a helyzet, majd egy hét múlva közlik, hogy mást választottak a pozíció betöltésére. Rendben. Ebbe még nem éltem bele magam, mert tudtam, hogy nagy valószínűséggel nem jöhet össze. Kettes számú próbálkozás: beadod a pályázatod, majd két napra rá közlik veled szintén, hogy a pályázatod eredménytelen. Mindenféle indoklás nélkül. Hidegen tálalva.

Összegezve: van egy (diák)hiteled, nincs ösztöndíj, nincs zsebpénz, nincs lehetőség, és már kezd eleged lenni az egészből… Álmok és vágyak rombolásának netovábbja. Egy biztos: a meccs még nem ért véget részemről a 23. perc után…

UI.: Bocsánat, az állás 3-0: nem nyertem el Érd város ösztöndíját sem. Kérdés: lehet még szépíteni ezt az eredményt? Tegyék meg tétjeiket…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s