Egy viharos éjszaka hajnali eredményei

Utálom a viharokat, főleg azt a fajtát, amit zivatarnak hívunk. Utálom a villámlást is – nem tudom miért, talán a kiskoromban történt rossz emlékek miatt -, de ha csupán vihar lett volna azon az éjszakán…

Háromnegyed órát “aludtam” aznap, ráadásul háromkor kellnem is kellett, mert a Ma Reggel hírszerkesztője voltam péntek hajnalban. A sztori úgy indult, hogy csütörtökön tizenegykor feküdtem, ráadásul amúgy is fáradt voltam, így a pihenés már nagyon kellett volna. Első nekifutásra nem tudtam elaludni és emellett még az öcsém sem akart lefeküdni, így a lámpa fénye is a szemembe világított… egészen fél háromig… Akkor “ébredés” – most már hulla állapotban – és még a vihar is pont akkor érkezett meg fölénk. Mondanom sem kell, nagyon örültem neki… Ráadásként pedig az első vonat is késett – 50 percet – hajnali négykor…

Mégis jó volt valamiért ez a hajnal: csupa vicces sztori történt velem – és másokkal is. Felszálltam a Batthyány téren a hévpótló buszra és a következő megállónál egy négytagú társaság (két lány, két fiú) – mondanom sem kell, hogy kissé illuminált állapotban és szakadó esőtől csuromvizesen – szédelgett a járműre. Az utazás tíz perce alatt olyan párbeszéd fültanúja lehettem, hogy a nevetésemet is csak nehezen tudtam visszatartani… És még meg sem áztam – pedig eddig mindig bőrig áztam ilyen zimankóban – akarom mondani: monszunban…

Mindegy: egyben beértem, szárazon, igaz egy pici késéssel, de legalább felébredtem és a feladatomat is sikerült maradéktalan ellátnom…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s